Isten országa, utópia, szolidaritás(beszélgetés a kapitalizmusban*)
|
A beszélgetés színhelye:
Magyar
Képzőművészeti Főiskola Intermedia
Intézet H-1063 Budapest Kmety Gy. utca 27. (Bajza utca
sarok) Időpontja: 2002. december 10. szombat 17 óra. résztvevők: A beszélgetés moderátora: Gerlóczy Ferenc újságíró, házigazda: Sugár János, az Intermédia tanszék tanára. |
|||
Bulányi, a pacifista pap gyémántmiséje a háború küszöbén Le kell számolni azzal
az
illúzióval, hogy háromféle ember van: barát, közömbös ember és
ellenség; egyféle ember van csupán: a társ, a felebarát - mondta
hatvanéves jubileumán celebrált gyémántmiséjén Bulányi György piarista
szerzetes, a Bokor katolikus bázisközösség 84 éves alapítója. A
pacifista nézeteiről ismert pap közvetlenül azután beszélt, hogy
tizenegy jelenlegi és leendő EU-tagország vezetői - köztük Medgyessy
Péter magyar kormányfõ - hűségnyilatkozatot tettek az Irak ellen
háborúra készülő Egyesült Államok mellett.
Töröljék szótárukból a kiváltság szót, ha Isten országát akarják építeni - buzdította Bulányi a néhány évtizedig Egyetemi Színpadként működött, a szombati gyémántmisére zsúfolásig megtelt piarista nagykápolna és a kihangosított folyosók hallgatóságát. A pleonexia, vagyis a többet birtokolni akarás a fő akadálya a békének: a Föld vagyonát egyenlően elosztva mindenkire képletesen egy tallér jut, mégis sokan akarják, hogy nekik és gyermekeiknek kettő jusson. Amikor Magyarország a központi hatalmakhoz, később a Varsói Szerzõdéshez, vagy legutóbb a NATO-hoz csatlakozott, azokhoz - a kiváltságosokhoz - csatlakozott, akik a két tallérjukat akarják megvédeni - vélte Bulányi, aki 1956 elõtt-után tíz évig az állam börtönében ült, s 1982-tõl 1997-es vatikáni rehabilitálásáig a Magyar Katolikus Egyház eltiltotta a magyarországi templomokban való misézéstõl. A Bokor legendás vezetőjének nem változott az a meggyőződése - s ezt a gyémántmise előtt a sajtónak ki is fejtette -, hogy az előző rendszerben a katolikus papság 95 százaléka "be volt szervezve". Hallgatósága a gyémántmise után tartott agapén - protestáns szóhasználattal szeretetvendégség, szekuláris értelemben fogadás - hevesen vitatkozott a német-francia különálláspontról, az amerikaiak eltökéltségéről, a 11-ek hűségnyilatkozatáról, a február 15-i béketüntetésről illetve annak betiltásáról. Bulányi a gyémántmisén minderre közvetlenül nem reagált, álláspontja azonban ismeretes. "Ha nem bocsát meg, és kivégezteti a bűnösöket, ezzel a százak közül kiemel hármat-négyet. De a visszaütés erõszakot szül, s a három-négy helyére majd harminc-negyven lép. Ön pedig elmulasztja a percet, amikor teljesíthette volna Isten akaratát, s választhatta volna a jót a rossz helyett." Ezeket a szavakat Lev Tolsztoj írta 1881. márciusában III. Sándor cárnak, a meggyilkolt II. Sándor fiának; s Bulányi György idézte abban a levélben, amelyet 2001. szeptember 20-án írt George W. Bush amerikai elnöknek. A háború forgatókönyve jól ismert - emlékeztette az akkor Afganisztán, most Irak ellen háborút készítõ amerikai elnököt, megjegyezve, hogy bár a "szemet szemért, fogat fogért" erkölcse mindegyre csak hullahegyeket hoz létre, a béke forgatókönyve továbbra is várat magára. A pacifista pap tollát nem annyira reális remény, saját szavaival "kincstári optimizmus", mint inkább az erkölcsi parancs diktálta naivitás vezette, amikor a Bokor közösség képviseletében felszólította Bush elnököt: "Próbálja ki, amit még egyetlen államférfi sem próbált ki a történelemben: hirdesse meg az erőszakmentes szeretet kultúráját, a ’megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel’ erkölcsét". Gerlóczy Ferenc [hvg.hu, 2003. február 03. 20:01] Bulányi György 2001. szeptemberi levelei George W. Bush elnöknek, illetve a terroristáknak .
email:
|
|