A, ÁBCDE, ÉFGHI, ÍJKLMNO, Ó, Ö, ŐPQRS, SzTU, Ú, Ü, ŰVWXYZ, Zs


V vadzsrajána (mantrajána, „gyémánt-szekér” buddhizmus)

Valhalla a halott hõsök régi skandináv birodalma vissza / back

vahhabiták vahhábiták [wikipedia]

Vaihinger, Hans (1852-1933) német filozófus, a Die Philosophie des Als-Ob (A mintha filozófiája, The Philosophy of As-If, 1911) szerzõje

vaisják A harmadik rend, az üzletemberek és földmûvesek varnája (osztálya) a hindu kasztrendszerben

vaisnava vaishnava

valdensek

Valdés, Peter

vallás [Vallással kezdõdõ címszavak a Pallas lexikonban] [Vallás címszó a Rozental-Jugyin-féle Filozófiai Szótárban] [Towards a Definition of Religion by F.B. Welbourn] [How is Religion defined by Irving Hexham] [Religion in EBCD.2.0] [Religion in Webster] [Entry 'Religion' in the Catholic Encyclopaedia] [Rahner-Vorgrimler: Teológiai kisszótár] [vallas.lap.hu] [vallas.webmania.huvissza / back

vallás [Voltaire-abc] [angolul]

vallás és vallomás religio és confessio

vallásdialógus [Vallások párbeszéde - HVG melléklet, 1994. február]

vallásepisztemológia  [Religion, epistemology of (SEP)]

vallás és modernitás [Franz- Xaver Kaufmann: Vallás és modernitás]

vallásfenomenológia

vallásfilozófia

vallásháború

vallási csasztuska

vallási erõszak 

vallási jelképek vallási szimbólumok

vallási jobboldal Religious Right

vallási központ, vallásközpont  az agyban

vallási lexikonok, enciklopédiák, online vallási szótárak, szószedetek (glossaries)

vallási site-ok - strukturált és kommentált linkek

vallási szimbólumok (jelképek) [religious symbols @ about.com]

vallási téboly

vallási terrorizmus

valláslélektan valláspszichológia

vallások teológiája [HANS WALDENFELS SJ: A VALLÁSOK TEOLÓGIÁJA. PROBLÉMAFELVETÉS ÉS FELADAT] []

vallásosság -[Vallásosság és felekezetek Magyarországon - Medián-felmérés] [Hegedûs Rita: A vallásosság a társadalombanvissza / back

valláspatológia

valláspszichológia => valláslélektan

vallástörténet

vallástörténeti iskola (Religionsgeschichtliche Schule) 1890-tõl kezdõdõ évtizedben 

vallástörténet, összehasonlító

vallásosság mérése

valláspatológia

vallásszabadság (religious freedom) 1. a vallás szabadsága a.) az állammal, b.) a több(ség)i vallással szemben, 2. az egyén szabadsága a vallással, vallásokkal és más spirituális közösségekkel szembentõl. (S hogy mindez mit tartalmaz, függ attól, mit értünk vallás(ok)on.) A vallásszabadság elidegeníthetetlen joga az embernek és elválaszthatatlan a lelkiismeret szabadságától. Az ember lelkiismerete szerint,  szabadon dönthet arról, mit vall. [The Religious Freedom Page] [International Association for Religious Freedom, IARF] [Freedom House Center for Religious Freedom] [Zakar Péter: Isten és a szabadság 1848–49 Magyarországán. A forradalom és szabadságharc liberális egyházi megközelítései] [Sarnyai Csaba Máté: A katolikus autonómia megközelítési lehetôségei Magyarországon 1848-tól a századfordulóig] []

vallásszociológia [Tomka Miklós: A vallásszociológia új útjai]

vallástelevíziózás (televangelizing)

vallástipológia

vallástudomány(ok) religious studies Religionswissenschaft religiológia

vallomás confessio creed hitvallás confessio Vallás és vallomás religio és confessio

Vályi Nagy Ervin (1924-1993) református teológus

Varanaszi / Benáresz

vámpír [cesnur]

van - lét Van isten? Vagyok, aki vagyok 

Varanasi (Benáresz) Milliós város az észak-indiai Uttar Pradesh Államban, a Gangesz (Gangá) folyó északi partján. A legszentebb hely a hinduk számára, a 7. századtól zarándokhely. A világ minden pontjáról érkezõ zarándokok a legszívesebben itt mártóznak meg a szent folyó vizében, amely a hitük szerint megtisztítja õket bûneiktõl. Ha pedig valaki Varanasiban, a Gangá partján hal meg, üdvözül. vissza / back

Varga Béla erdélyi filozófus és unitárius püspök, a hiparchológia mûvelõje, pedagógus [Magyar Életrajzi Lexikon]

Várkonyi Nándor (1896-1975) [Magyar Életrajzi Lexikon]

varna a hindu kasztrendszer a társadalmat sokezer kasztra (szanszkritül dzsatira), de csak négy "színre" (varnára)  - osztályra, rendre - osztja: ezek a brahmanák - papok, tanítók; a ksátriják - katonák, politikusok; a vaisják - kereskedõk, üzletemberek; valamint a súdrák - fizikai munkások. (A varnarendszren kívül rekednek a kasztonkívüli, érinthetetlen dalitok, a hinduk kb. egynegyede)

Várszegi Asztrik bencés szerzetes, a Pannonhalmi Apátság fõapátja

vasárnap

vasárnapi iskola Sunday School 

Vatikán 

Vatikáni Zsinat, I.
A 20. egyetemes zsinat, 1869. XII. 8-tól 1870. VII. 18-ig ülésezett, IX. Pius pápa idejében. A zsinat -- egyházfegyelmi kérdéseken kívül -- foglalkozott az Isten és a világ közti végtelenül nagy különbséggel, Isten szabad teremtô tevékenységével, szóbeli kinyilatkoztatásával (mindezzel fôképp azért, hogy a panteizmust és a materializmust megcáfolja), tárgyalta a hit lényegét és a természetes értelemhez való viszonyát; továbbá a pápa általános joghatósági primátusát és ünnepélyes hitbeli döntéseinek tévedhetetlenségét (DS 3000-3075). Az ekkléziológia egyéb témáinál nem jutottak el végleges hittani megfogalmazásokig (mert a zsinat politikai okok miatt idô elôtt félbeszakadt). vissza / back

Vatikáni Zsinat, II.
A II. vatikáni zsinat, amelyet a 21. egyetemes zsinatként tartunk számon, 1962. X. 11-tôl 1965. XII. 8-ig ülésezett XXIII. János és VI. Pál pápa idején. A zsinat 16 okmányának (konstitúciók, határozatok és nyilatkozatok) kijelentéseit a következô témák szerint rendezhetjük el:
 1. az Egyház alapvetô teológiai önfelfogása (dogmatikai konstitúció az Egyházról);
 2. az Egyház belsô élete: liturgiája (konstitúció a szent liturgiáról), kormányzó funkciói (határozat a püspökökrôl és a keleti katolikus egyházakról), tanítóhivatala (dogmatikus konstitúció a kinyilatkoztatásról, nyilatkozat a keresztény nevelésrôl), ,,rendjei'' (határozat a papi szolgálatról és életrôl, a papnevelésrôl, a szerzetesi élet megújításáról, a világi hívek apostolkodásáról);

 3. az Egyház ,,külsô'' küldetése: az Egyház viszonya a nem-katolikus keresztényekhez (ide tartozik az ökumenizmusról szóló és -- részben -- a keleti katolikus egyházakról szóló határozat), a nem-keresztény vallásokhoz, elsôsorban a zsidósághoz (nyilatkozat a nem-keresztény vallásokról, határozat a missziós tevékenységrôl), egyáltalán az Egyház viszonya a világi voltában tekintett világhoz (lelkipásztori konstitúció az Egyház és a mai világ viszonyáról, határozat a tájékoztató eszközökrôl), az Egyház állásfoglalása a mai ideológiai pluralizmussal kapcsolatban (nyilatkozat a vallásszabadságról).

 A zsinat nem új dogmatikai definíciókat akart megfogalmazni, hanem az Egyház életét és tanítását akarta megújítani. (Rahner-Vorgrimler) vissza / back

Védák [veda.lap.hu]

Védikus irodalom

vegetarianizmus [Nemzetközi Vegetáriánus Unió - vallás és vegetarianizmus]

végzet [Voltaire-abc]

verbiták

Vermes Géza [VERMES GÉZA: JÉZUS VÁLTOZÓ ARCAI] [] []

vérvád blood libel [wikipedia]

Via Dolorosa

viaticum (a. m. útravaló) az utolsó kenet régi katolikus megnevezése 

vigilia

Vigilia

világ

világethosz (Weltethos, global ethic)

világi

világvallások

Visnu visnuiták

Vitaliano, Don (Vitaliano Della Sala) olasz plébános, akit botrányos viselkedéséért, hogy ti. a melegekkel szolidarizált, a püspöke elbocsátotta vissza / back

Vivekánanda, Szvámi; Vivekananda, Swami (1864-1920)

vízkereszt

Vízöntõ-kor, a Vízöntõ kora, age of Acquarius

vízözön özönvíz Ararát Noé

Vizsolyi Biblia

vodun a bennszülött szellemiséget a róma katolicizmussal ötvözõ vallás, az ocrt szerint a világ legfélrereprezentáltabb vallása – a rátelepedõ hollywoodi ihletésû kulisszavallás, a voodoo (vudu) miatt.[ocrt]

völkisch

Voltaire (François Marie Arouet) (1694-1778) francia író és filozófus  [Voltaire's Philosophical Dictionary]vissza / back

von (won) buddhizmus

voodoo vodun

vudu vodun

Vulgata Hieronymus, vagyis (Szent) Jeromos bibliafordítása vissza / back
 
 

vissza / back

 

A, ÁBCDE, ÉFGHI, ÍJKLMNO, Ó, Ö, ŐPQRS, SzTU, Ú, Ü, ŰVWXYZ, Zs

a lap tetejére / top