Mormon vallás

Utah állam, amely nevét a Nagy Sóstó táján élõ egyik indián törzsrõl kapta, mégis elsõsorban az 1847-ben ott letelepedett és Salt Lake City-t megalapító, puritán életû, bár olykor a többnejûség szokását is gyakorló mormonokról híres, akik az állam kétmilliós népességének ma is jó hetven százalékát adják. Maguk az utahi indiánok –a Mormon könyve címû szent könyv szerint, amelyet a vallásalapítónak, Joe Smithnek az Isten 1827-ben reformált egyiptomi nyelven nyilatkoztatott ki – a zsidó József törzsébõl származó, de Krisztus elõtt 590-ben Amerikába hajózó Lehi, illetve annak fiai, Laman és Nefi leszármazottai, akik között aztán nemcsak törzsi, de erkölcsi szakadásra is sor került. Laman utódai, a lamaniták hitetlenségükért járó büntetésül kapták rézbarna arcbõrüket, míg az erényes, fehérbõrû nefiták még azt is kiérdemelték, hogy Jézus Krisztus meglátogassa õket, illetve megismertesse õket az evangéliummal. Idõvel azonban a nefiták erkölcsei is lezüllöttek, s – a kegyetlen isteni igazságszolgáltatás eszközeiként – a lamaniták kiirthatták õket. Csak keveseknek sikerült a pusztítás elõl elmenekülniük, ám köztük volt Mormon próféta, valamint fia, Moroni is, aki „könyvszerûen összekötött lapokra” írva helyezte el a szent könyvet azon a Cumorah dombon, ahol késõbb a vallásalapító Joe Smith isteni sugallatra – Moroni mint angyal  közvetítésével – megtalálta. 
A Mormon könyvét írástudatlan létére - egy varázsszemüveg segítségével - reformegyiptomi nyelven is kitûnõen megértõ, három társának angolul tollba mondó, majd megjelentetõ Smith által 1830-ban alapított Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints, LDS) – az Ó és az Újszövetség mellett – érvényes és azokkal egyenlõ értékû kinyilatkozatásnak ismeri el a Mormon könyvét,  valamint a Tanok és szövetségek, illetve Az értékes gyöngy címû szent könyveket. Bár Smithnek egy kezdeti látomásában az világosodott meg, hogy a keresztény tanítások mind tévelygések, késõbb mind õ, mind – halála után – az egyház elsõ, életfogytig választott elnöke, Brigham Young keresztény felekezetként definiálta az új szektát, s a „szentek” ma is megbántódnak, ha nem mondják õket kereszténynek, számos jellemzõ vonása miatt azonban a keresztény fõsodor kezdettõl fogva különálló vallásnak tekinti a mormonokat. Smith pionír volt, azok közül, akik elindultak Nyugat felé új hazát keresni. Gyorsan növekvõ felekezetének két évtizeden keresztül folytonosan vándorolnia kellett, 1831-ben Ohio államban, öt évvel késõbb Missouriban, 1938-ban az Illinois állambeli Nauvooban telepedtek le, majd onnan is tovább vándoroltak, mert a többségi keresztények nem akarták õket befogadni. Végül 1847-ben az Utah állambeli Nagy Sóstó környékén megtalálni vélt ígéret földjén  telepedtek le, ahol honfoglalásuk emlékére minden év június 24-én megünneplik a pionírok napját. 
A mormon vallás keresztény kritikusai elsõsorban nem az életvitelük, hanem némely tanításuk miatt vélik úgy a mormonokról, hogy nem keresztények. Ezek közé sorolják azt a tanítást, illetve szokást, hogy a halottakat is megkeresztelhetik, amennyiben ismertek az elhunyt személyes adatai; azt a tételt, amely szerint az Isten nem volt mindig tökéletes, hanem – ahogyan az a vallás Tizenhárom hittételében olvasható – „amilyen ma az ember, olyan volt egykor az Isten, és amilyen ma az Isten, olyan lesz egykor az ember”-, vagy, hogy a mormonok sok istent tételeznek fel, amelyek férfi és nõi szellemek szaporodásából jönnek létre. 
Ami a többnejûséget (mormon kifejezéssel a plurális házasságot) illeti, az az egyház tagjai között már 1890 óta nem számít törvényesnek – legalábbis a világi bíróság elõtt. A mormon egyház a maga részérõl ugyan engedélyezné a plurális házasságot, ám ideiglenesen, az állami törvényekre való tekintettel mégis kimondta a tilalmát. A mormon tanítás szerint azonban Krisztus újra-eljövetelekor, amelyre Salt Lake Cityben kerül majd sor, az egyébként éppen üdvözülõ lelkek szabadon élhetnek majd ismét plurális házaséletet. Addig azonban tekintettel kell lenniük a világra, illetve a világi hatalmakra is. Ez történt 1890-ben is: a plurális házasság törvényen kívül helyezése volt a feltétele annak, hogy a mormon birodalomnak számító Utahot teljes jogú tagként felvegyék az Amerikai Egyesült Államokba – ami végül 1896-ban történt meg. Az „ideiglenesen” illegális többnejûséget mindazonáltal becslések szerint vagy jó ötvenezren máig gyakorolják Utah államban. 

magyarul:
[Akkor miért mondja a többi egyház róluk, hogy nem keresztények? (Hungarian)- ChristianAnswers.Net] [Is Mormonism Christian? - Hungarian version] [Annus Irén: A mormonok és szabadkõmûvesek rövid kapcsolata az Egyesült Államokban a 19. század közepén ] [Xantus János A végnapok szentjeirõl] 

hivatalos:
[www.lds.org] [www.mormon.org] [www.lds-mormon.com] [The Book of Mormon] 

ocrt: 
[lds][Mormon Intro] [The Mormon Familiy of Denominations] [LDS Beliefs] [The Mormon Churches - Theological Criticisms] [LDS divorce information] [Mormon History] [The 1857 Mountain Meadows Massacre]  [Mormon Polygamy] [] 

egyéb: 
[searchable Mormon databases] [religiousmovements.org] [Founder of Mormons linked to 19th Century massacre (ananova)]  [] [] []