A buddhizmus Magyarországon Körösi Csoma Sándor a "Magyar Bodhiszattva" t. Phyi-Glin-gi grwa-pa j. Csoma Bosatsu, vietnami Bo-tat Csoma A honfoglalás elõtt,a népvándorlás korában ázsiai eredetû nomád népek éltek Magyarország területén, köztük a legjlentõsebbek a hunok voltak. Régészeti leletek kerültek elõ ebbõl a korból buddhista (svastika) motívumokkal. A magyarok õsvallása a samanizmus volt, de feltételezhetõ, hogy kapcsolatba kerültek a buddhizmussal és egy részük e vallás követõje volt. A buddhizmus vallási toleranciája lehetõvé teszi a buddhizmus és samanizmus egyidejû gyakorlását, mint azt más, sámánizmust követõ népek is tették, például a tibetiek és a mongolok. Az i.sz. 15. sz.-ban ismét felfedezhetjük a buddhizmus ismeretének nyomait Magyarországon. Dr. Kardos T., "A humanizmus kora Magyarországon" c. könyvében említés történik arról, hogy Geleotti, a neves humanista költõ, filozófus és asztrológus(1427-1497)az inkvizíció elõl menekülve Mátyás király udvarában talált menedéket, ahol jeletõs szerepre tett szert. Galeotti a Buddháról, mint "indiai bölcsrõl" írt és úgy vélte Buddha után nevezték el az ország fõvárosát (: Buda). Századok múltán Kõrösi Csoma Sándor szívében támadt fel újra a régen elfelejtettmúlt. Hosszú vándorlásai során Nyugat-Tibet hegyei között benne éledt fel a Buddha-Dharma: "Õ volt az, aki megnyitotta a szívét a Buddha-Tan befogadására" - így szólt az indoklás 1933. febmár 22-én Tokióban, azon a szertartáson, amelynek keretében Bodhiszattvává nyilvánították. Dr Duka Tivadar, Csoma életrajzírója is érdes magyarázatot ad a magyar fõváros nevére vonatkozóan. Véleménye szerint egy budai hegyen (Gellért?) valaha sztúpa, Buddha-szobor, esetleg lámakolostor állhatott, és így a hely ezután kapta a nevét: Buda. Alatta - a másik parton - település keletkezett, amilyent minden lámakolostor közelében megtalálunk. A "Pest" vagy "Past" perzsa eredetû szó; jelentése "alatt", vagyis a Buda és Pest közötti topográfiai viszonyt fejezi ki, azaz: értelemszerûen Buddha-alja (kolostor-alja) = Budapest. Kõrösi Csoma Sándor munkásságának eredményeképpen élénk érdeklõdés támadt a buddhizmus iránt Magyarországon, amit a múlt század óta közzétett szakirodalom bizonyít. Századunk eleje óta pedig sokan követõinek vallották magukat és kisebb közösségeket alapítottak. A teozófusok - kiadványaik és elõadásaik révén - szintén hozzájárultak a buddhizmus iránti érdeklõdés ébrentartásához. A "Nemes Ösvény" útkeresõinek kis csoportja a harmincas években elsõként kísérelte meg egy magyar szangha alapítását. Dr. Kovács György - késõbb a Hopp Ferenc Múzeum könyvtárosa - egyike volt azoknak, akik azon voltak, hogy Budapesten buddhista közösség alakuljon. 1932-tõl rendszeresen tartottak összejöveteleket, de 1935-ben, az egyre fenyegetõbb világválság következtében - a mozgalom megfeneklett. 1937/38-ban levelek érkeztek Kínából (Tiencsin) egy magyar származású buddhista apáttól, amelyekben kinyilvánítja abbéli szándékát, hogy hazatérve megalapítja a magyar buddhista egyházat. Ez a kalandos életû ember Csao Kung, korábbi nevén Trebits Linkoln volt, aki 1879-ben Pakson született. A magyar hatóságok hazatérését nem engedélyezték. E sorok írója (Hetényi Ernõ - kj)- fiatal újságíróként - 1931-ben Olaszországban találkozott össze egy Padma nevû, osztrák származású buddhista szerzetessel. E láma lelkes szavai adtak indíttatást arra, hogy virágzásnak indulhatott a Buddha-Dharma Kõrösi Csoma Sándor, a "Magyar Bodhiszattva" hazájában. A Vadzsrajána hagyományait követõ buddhista iskola, amelynek nyugati ágazatát 1952-ben Lama Anagarika Govinda alapította, már alapítása évében a Buddhista Misszióval képviseltette magát Magyarországon. 1956-ban a Rend kelet-európai Központjává nyilvánította a buddhista missziót, majd a 2500 éves Buddha-évforduló (:Jajanti) alkalmából (ugyancsak 1956-ban) Berlinben és Budapesten egyidejûleg, Dr. Hetényi Ernõvel megalapította a nemzetközi buddhológiai intézetet, amely a Magyar Boddhiszattva után a "Kõrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet" nevet kapta. A nagy magyar tudós iránti tiszteletbõl határoztak úgy, hogy az intézet központja Budapest legyen. 1960/70 között a Buddhista Misszió a nagy névadó tiszteletére emléktáblát helyzett el Teheránban, és megalakult az intézet ázsiai ágazata Vietnamban (Vung Tau), ahol sztúpa is hirdeti Csoma emlékét. Magyarországon ezidáig hat sztúpát építettek a magyar buddhisták (Budapesten 2, Bükkmogyorósdon - "Úszó" -, Budakeszin, Zalaszántón és Tar községben 1-1. 1982-ben õszenhtsége a dalai láma járt Magyarországon. Két alkalommal fogadta a Buddhista Misszió ügyvivõjét, és áldását adta a Buddhológiai Intézet tevékenységére. Meg kell emlékeznünk két kiváló orientalistáról, akik a "Kõrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet" megalapítása óta munkájukkal segítették a Misszió céljainak valóra váltását. Dr. Felvinczi Takáts Zoltán professzor az Intézet elnöki tisztét töltötte be, Dr. Baktay Ervin lektorként tevékenykedett. [a Magyarországon bejegyzett Buddhista közösségek] [Gyémánt Út Tibeti Buddhizmus Karma Kagyü vonal, magyar honlap] Buddhizmus Magyarországon avagy az alternatív vallásosság egy típusának anatómiája / Farkas Attila Márton. - Bp.: MTA PTI, 1998. - 152 p. ISBN 963 9098 59 0 Vallás raktári jelzet: D 32797 (BKE könyvtára)