| B |
Bahá'í vallás
Iránban ma 350 ezer, szerte a világon mintegy hatmillió bahái él; vallásuk a világvallások között a földrajzi elterjedtséget tekintve - az Encyclopaedia Britannica szerint - második a kereszténység mögött és a zsidó vallást megelõzve; bahái vallási könyvek ma csaknem ezer nyelven olvashatók. A hit központja Haifában van. A síita iszlám legelterjedtebb irányzata, az Iránban több mint négyszáz év óta uralkodó irányzatnak számító imámita vagy tizenkettes szekta hívei szerint Mohamed (általuk elfogadott) utódja, a tizenkettedik imám (az idõk imámja) nem más, mint a Mahdi - aki egyelõre rejtõzködik, de hamarosan visszatér a látható világba. A mindössze harminc évet élt,
1850-ben elhunyt perzsa muszlim Mirza Husszein Ali A bábizmus Mahdi-várása megjósolta a visszatérést. E vallás szerint az emberiség kinyilatkoztatási körpályákon fejlõdik - ahány próféta, annyi körpálya. Az eddigi próféták Ádám, Mózes, Buddha, Zarathusztra, Jézus és Mohamed voltak, a következõ pedig Isten Fénye (Baháulláh) lesz. Ezek a nézetek hamarosan összeütközésbe kerültek az iszlámnak Mohamedet továbbra is „a próféták pecsétjének” tartó fõáramával, s - annak ellenére, hogy a bábizmust és a bahái vallást sokan ma is eretnek muszlim szektának tartják - az iszlámról való leválását gyorsította fel. A bahái vallás tulajdonképpeni
alapítása 1863-ban történt, amikor egy hazájából
frissen számûzött bábista, a perzsa Mirza Husszein
Ali Bagdadban kinyilatkoztatta: õ a beígért Baháulláh,
vagyis Isten Fénye. Bejelentette: olyan világvallást
alapít, amely „minden vallás koronája lesz”. Utódja
fia, Abbász Effendi lett, aki Abdul Bahának, A „legidõsebb új vallási mozgalomnak” is mondott bahái a kezdetektõl elveti a vallásháború gondolatát, hirdeti férfi és nõ egyenjogúságát, azt, hogy a vallást összhangba kell hozni a tudománnyal, s nemcsak a világbékét, de még olyan ügyeket is felkarolt, mint az eszperantó nyelv. Lev Tolsztoj a baháit „a vallás legnagyobb és legtisztább formájának” nevezte. Az alapító kimondta: „Minden vallás alapja közös.” A bahái olyan világvallás, amelynek hívei - Baháulláh írásai mellett - más vallások szent könyveit is naponta tanulmányozzák. Magyarországon az ezredforduló
elõtti századfordulón az orientalista Vámbéry
Ármin kacérkodott elõször a bahái hittel. |
|