www.gerlo.hu

vissza /back

gerloblog

VATIKÁNI DOKUMENTUM A NEW AGE-RŐL 

Utánuk a Vízöntő


A vártnál megengedőbb hivatalos állásfoglalást tett közzé a Vatikán a minap az összefoglalóan New Age-nek nevezett eszmerendszerről. A dokumentum bemutatóján az is kiderült: a többek szerint a New Age-et népszerűsítő Harry Potterre sem haragszik az egyház, sőt dicsérő szavakat mond róla.
„Ne találtassék teközötted, aki az ő fiát vagy leányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; se bűbájos, se ördöngösöktől tudakozó, se titokfejtő, se halottidéző; mert mind utálja az Úr, aki ezeket műveli, és ez ilyen utálatosságokért űzi ki őket az Úr, a te Istened, teelőled." Mózes V. könyve 18. fejezetének ezeket a sorait az utóbbi években gyakran idézték konzervatív keresztény szerzők, amidőn arra buzdították híveiket, adjanak választ az ifjabb (és idősebb) olvasókat 1997 óta elbűvölő Harry Potter kihívására. Szerintük a kiskamasz varázslótanonc, regényhős és filmsztár a kereszténységtől idegen, okkult ördögi boszorkányságot és pogányságot, vagyis „New Age-es" eszméket népszerűsít, ezért abban reménykedtek, hogy előbb-utóbb valamiképpen a Szentszék is elítéli majd Harryt.

Alaposan meglepődhettek, amikor idén február 3-án a Vatikán hivatalos, Keresztény reflexió a New Age-ről (Új Kor) című dokumentumának sajtóbemutatóján szóba került ugyan a Harry Potter-jelenség, ám korántsem az általuk várt elítélő hangnemben. Sőt Peter Fleetwood vatikáni szóvivő kifejezetten dicsérte Harryt, mint aki segít eligazodni a gyermekeknek jó és rossz között. „Alig hiszem, hogy volna bárki is ebben a teremben, aki ne mesékkel, varázslattal és angyalokkal a fantáziavilágában nőtt volna fel" - mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a mágusok és boszorkányok önmagukban sem nem rosszak, sem nem kereszténységellenesek. Sőt még a Potter-regények szerzőjét, Joanne K. Rowlingot is védelmébe vette, mondván, keresztény a hite, az életvitele, de még az a mód is, ahogyan ír.

Általános vélekedés szerint azonban az csak a kisebbik meglepetés, hogy ezzel a katolikus egyház mintegy befogadta az egyes papjai által a minap még elégetett, ám öt év alatt 55 nyelven 192 millió példányban elkelt négy Potter-történet hősét. Egyházi körökben feltehetően nagyobb visszhangja lesz a New Age-ről szóló - hivatalosnak, ám még nem a végsőnek tekintendő - megnyilatkozásnak, amely a sokféle irányzatot magában foglaló eszmeáramlattal kapcsolatban kiemeli, hogy a keresztényeknek „elfogadó magatartást kell tanúsítani mindazon személyek iránt, akik az élet értelmét keresik". Sőt voltaképpen a New Age mozgalom (lásd Mikor? című írásunkat) egésze iránt is, mivel ez „azzal az igénnyel lép fel, hogy értelmes választ adjon a kulturális válságra a béke, a kiengesztelődés és a kozmikus harmónia csillagjegye, a Vízöntő jegyében" - fogalmazott a sajtóbemutatón Paul Poupard bíboros, a tanulmányt részben jegyző pápai kulturális tanács elnöke.

A katolikus egyház szemében évtizedekig a New Age-nek nevezett jelenség volt a főmumus. E mozgalom a kereszténység helyére kíván lépni - riogatott például Gál Péter katolikus teológus A New Age keresztény szemmel című, számos kiadást megért könyvében -, „legalábbis kirajzolódnak benne ilyen világvallási tervek és igények, amelyek nem álmok, mert eléggé radikálisan és nagy sikerrel terjesztik őket". A New Age lényegét szerinte a mágia - más szóval: varázslás - adja. Ez és a modern természetgyógyászok körében előszeretettel űzött spiritizmus - írja Gál - végül mindig oda vezet, hogy kialakul a szellemek, démonok tisztelete, a nekik való hódolat, s persze az egyidejű csalódás a tudományos, béke- és jóléti ígéretekben, sőt magában a kereszténységben is. Ez a szándékolt keresztényellenesség a katolikus teológus szerint kihasználja a keresztények által elkövetett hibákat, illetve hiányosságaikat. Szerinte ez öltött testet a felvilágosodásban, és ez hozta el a 20. század válságkorszakaiban, például az 1930-as években az okkultizmus iránti felfokozott érdeklődést, s tette lehetővé azt is, hogy a fajelméletek kialakulásában is fontos szerepet játsszanak a ma a New Age-hez tartozónak mondott germán pogány eszmék.

A kereszténységet ezektől veszélyben érző katolikus körökben a kilencvenes évek vége felé el is terjedt az a híresztelés, hogy küszöbön áll II. János Pál pápa új enciklikájának kibocsátása, amelyben az egyházfő kemény szavakkal ítéli majd el a New Age-et. „A pápa először valóban arra készült, hogy híveinek vezérfonalat adjon a New Age ellen, később azonban, részben talán politikai okokból, úgy gondolta, jobb lesz, ha engedékenyebb hangot üt meg. Az enciklika kibocsátásának puszta híre elegendő volt ahhoz, hogy számos, a New Age-bizniszben érdekelt vállalkozás jövedelmeit megsokszorozza. Szerintem az egyház nem akarja elítélni a New Age-et. Inkább megérteni szeretné" - mondta ezekről a találgatásokról újságíróknak Marino Parodi, a spirituális ügyek szakértőjének tekintett olasz író, még azt megelőzően, hogy végül a Vatikán jó pár éves késéssel ha nem is enciklikát, de mégiscsak hivatalos megnyilatkozást adott ki, amely azonban minden korábbi várakozásra rácáfolva engedékeny.

Az elfogadásra szólító szavak mellett a dokumentum ugyanakkor rámutat a New Age veszélyeire is, miszerint az olyan „újpogány, szinkretista, neognosztikus tanítások és elméletek koktélja", amelyek képesek megtéveszteni az embereket. „A New Age mozgalom nem ártalmatlan: semlegessé akarja tenni Krisztus tanítását. A Szentszék ezért felszólítja a híveket, a lelkipásztorokat, szerzetesrendeket, plébániákat, hogy a New Age kihívásaival szemben összpontosítsák erejüket, és hirdessék hatékonyabban az igazi keresztény üzenetet" - szól a vatikáni felhívás. Kérdés, mennyire aktuális még a Vatikán állásfoglalása, egyrészt mert a New Age - ideológusai szerint - immáron több mint négy évtizede felváltotta a kereszténység világuralmát, másrészt mivel azt, mint egységes világmozgalmat, néhány éve már maguk a képviselők sem tekintik létezőnek.
GERLÓCZY FERENC

(HVG, Szellem, 2003. február 22.) vissza /back
 
 

top / a lap tetejere

New Age: MIKOR?

vissza /back